HANG és VIDEÓTÁR
Szörényi Levente zeneszerzői és szövegírói munkássága a magyar zenei kultúra meghatározó, egyik legsokrétűbb és leggazdagabb kincse. A beat korszaktól, melyet az Illés és Fonográf együttes dalai fémjeleznek, a nagy ívű színpadi, zenekari-és kórusművek, filmzenék létrehozásáig teljesedett ki.
Zeneművészi tevékenysége mellett, ősmagyarsággal foglalkozó kutatásai, írásai és a pilisi Holdvilág-árokban végzett ásatásai teszik teljessé.
Szörényi Levente életműve rendkívül sokoldalú és gazdag.
Számtalan sikeres rockopera és színpadi mű szerzője, közülük is a legsikeresebb, az István, a király, amit 1983-ban mutattak be a városligeti Királydombon, majd ezt követően a Szegedi Szabadtéri Játékoktól kezdve, a Népstadionon át, a Nemzeti Színháztól, a Budapest Sportarénáig még nagyon sok helyen tartottak bemutatókat. Több külföldi előadás is volt, nagy sikerrel. Még az István, a király előtt, 1982-ben nagy sikerrel bemutatták a Kőműves Kelemen című rockballadát, amelyet több évig játszottak.
A magyar beat/rock talán legfontosabb alkotója a hatvanas évek derekán Bródy János szövegeivel megteremtette a magyar nyelvű beatzenét, idővel elszakadt az angolszász mintáktól, majd későbbi szólólemezein markáns kísérletekbe kezdett, hogy a magyar és a Kárpát-medence népzenéjéből, valamint a nemzetközi rockzenéből sajátos kelet-európai rockstílust hozzon létre. Ezeket a kísérleteket a nyolcvanas évektől a dalműforma felé fejlesztette tovább, és megteremtette a történelmi témájú nemzeti rockoperát. A nevével fémjelzett albumok ezen munkásságának legfőbb bizonyítékai.
Filmzenék
Szörényi Levente és Szörényi Szabolcs számos filmzenét írtak, beleértve a Szörényi Levente által komponált dalokat az "Ezek a fiatalok" című filmhez, mint a "Bolond lány", "Eljöttél", "Tarara-dam", "Fáradt vagyok", "Láss, ne csak nézz", "Sárga rózsa" és "Néma szerelem". Szörényi Szabolcs is közreműködött az "Ezek a fiatalok" film zenéjében a "Mr. Alkohol" című dalával.
Koncertek
Szörényi Levente társaival a hatvanas években megújította a magyar zenét. Tehetsége, tudása és a nemzeti iránti elkötelezettsége predesztinálta arra a szerepre, amellyel máig hatóan átalakította a zenekultúrát. Úgy használta a nyugati divatokat, hogy nem másolt senkit, hanem újra értelmezte, magyar tartalommal töltötte meg a könnyűzenét.
Az Illés, a Mediterrán, a Balassa, a KITT-egylet és a Fonográf a zenetörténelem része.