Illés Lajos

Illés Lajos (Budapest, 1942. március 18. – Budapest, 2007. január 29.) Kossuth-díjasmagyar zenész, zeneszerző, énekes, az Illés-együttes alapítója, református kántor.

llés Lajos és Toldy Irén gyermekeként született. A VIII. kerületi tisztviselőtelepiSzéchenyi István Gimnáziumban érettségizett. Két évet tanult a BME-n.

Testvérével, Illés Károllyal alapították az Illés-együttest 1960-ban, amely az új zenei stílussal, az 1960-as évek közepére óriási népszerűségre tett szert.

Az Illés-nek három korszaka volt, amikor az összetétel és a zene is változott (1960–1965, 1965–1973 és 1973–1982). Mindhárom korszakban az alapító Illés Lajos vezette a zenekart. "Családi zenekarként" az együttes már 1957-ben létezett (az Illés fivérek mellett ekkor Zsiga István játszott benne gitárosként).

1963-ban Aczél György és az MSZMPKözponti Bizottságának Agitációs és Propaganda Bizottsága is azon a véleményen volt, hogy az Illés-együttesnek meg kell szűnnie, mivel a "beatzene alvilági, erotikus eltévelyedés". A középső, "nagy" korszakban az együttes felállása: Illés Lajos – zongora, ének; Szörényi Levente – gitár, ének; Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének; Bródy János – akkordgitár, ének; Pásztory Zoltán – dobok. Néhány népszerű daluk: Az utcán, Kéglidal, Ne gondold, Little Richard, Amikor én még kissrác voltam, Sárika. Ő volt Koncz Zsuzsa számos sikerdalának a szerzője (Miért hagytuk, hogy így legyen; Jelbeszéd; Valahol egy lány stb.).

1974 őszén újjáalakult az Illés-együttes, amelynek tagja lett Serfőző Anikó énekesnő, aki a Boldog város című lemezen megjelent Egy fiú és a tündér musical betétszámait énekelte és amelynek szövegkönyvét Görgey Gábor írta.

1988-ban jelent meg Kicsit keserű című szerzői albuma, amelyen az akkori pop és rockzene számos kiválósága közreműködött, mások mellett Demjén Ferenc, Márta István, Bontovics Kati, Bencsik Sándor, Somló Tamás és Zalatnay Sarolta és szövegíróként Zelki János. 1992-től a kisoroszi református gyülekezet kántora lett, ahol felesége lelkészként szolgált. 2000-ben az Illés-együttessel együtt (a második korszakbeli, "nagy" Illéssel) Kossuth-díjat kapott. "Zenéjében és szövegében egyaránt magyar beatzenét végül is mi írtunk és játszottunk először" – mondta Illés Lajos a díj átvétele után. 2007-ig élete utolsó két évtizedében a református egyház kántoraként szolgált Kisorosziban, a református templomban. Kisoroszi díszpolgára.

Az általa irányított Illés-együttes művei, Illés Lajos dalai a kommunista rendszer idején ritka, a dalszövegek mögé bújtatott ellenállást fejeztek ki. Késői műveivel a magyar nemzeti és keresztény értékeket kívánta ápolni: "Én egy nemzeti és keresztény Magyarország mellett politizálok: a magam módján és eszközeivel" – nyilatkozta az Új Ember hetilapnak 2000-ben.

2003-ban megjelent a Magyar Te Deum, 2005-ben pedig a Karácsonyi Te Deumcímű műve. Tervezte Arany János Toldijának megzenésítését is.

Első felesége Makkai Lilla, Makkai Sándor író, református püspök unokája volt. Három gyermeke: Dávid (1964), Áron (1969, keresztszülei: Szörényi Levente és Koncz Zsuzsa), Bence (1981). Második felesége Kovács-Sebestyén Ilona volt.